Legújabb tartalom
- Nemzetközi sztárok hozzák Verdi Aidáját a Kodály Központba
- RM adománya – átláthatósági gondokkal
- Világszínvonalú ősbemutató a Tháliában – megérkezett Az utolsó vacsora
- Érkezik a Disney+ új koreai sorozata, a The Manipulated
- Chaeyoung majdnem kilépett a TWICE-ból – csak 30 percet aludt naponta a legnehezebb időszakban
- Jungkook séfként tündökölt élő adásban – trüffelkrémes tésztát főzött a rajongóknak
- Elhunyt Buzogány Márta színésznő, a Veres 1 Színház társulatának tagja
- TXT és az UNICEF összefog a fiatalok mentális egészségéért
- Art Market Budapest 2025 – a kortárs művészet nemzetközi ünnepe
- Legális lett a tetoválás orvosi végzettség nélkül Dél-Koreában
Kulcsszavak
Nemzetközi sztárok hozzák Verdi Aidáját a Kodály Központba

Nemzetközi sztárok hozzák Verdi Aidáját a Kodály Központba
A klasszikuszene-rajongók igazi különlegességre számíthatnak október 18-án és 19-én: a Pannon Filharmonikusok félig szcenizált formában adja elő Aida című operáját a Kodály Központ színpadán. A produkciót Kesselyák Gergely vezényli, a rendező Aczél András. A címszerepben Boross Csilla szoprán énekel, mellette több nemzetközileg elismert szólista is fellép.
Szabó Gyula: a magyar színjátszás felejthetetlen hangja és arca

Szabó Gyula a magyar színpad és film legendás alakja, aki több mint hat évtizedes pályafutásával mélyen beírta nevét a hazai művészettörténetbe. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész 1930. július 15-én született Kunszentmártonban. Egy kis tanyáról indult, és bár gyermekkorában még papnak készült szülei vallásossága miatt, a család anyagi nehézségei végül más irányba terelték. Gyári munkásként fedezte fel a színjátszás örömét, amely aztán egész életét meghatározta. 1950 és 1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol olyan későbbi nagy nevekkel járt egy osztályba, mint Domján Edit, Avar István, Kaló Flórián vagy Gelley Kornél. Már pályakezdőként is figyelemre méltó tehetséget mutatott, amelyet később számtalan színházban kamatoztatott: dolgozott a Petőfi Színházban, a Jókai Színházban, a Thália Színházban, az Arizona Színházban, a Művész Színházban, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. 1979-től a Színművészetin tanított, ahol egyetemi docensként nemzedékeknek adta tovább tudását. Szabó Gyula 1953-ban kezdte filmes karrierjét, de az országos népszerűséget a televízió hozta meg számára. Legikonikusabb szerepe Buga Jakab volt az 1963-ban bemutatott A Tenkes kapitánya című sorozatban, majd annak 1965-ös mozifilm-változatában. Hűséges társa, Eke Máté (Zenthe Ferenc) mellett a nézők szívébe zárta. Egy későbbi interjúban mesélték róla, hogy még évtizedekkel a sorozat után is előfordult: ha átkísért valakit az úton, az idős néni csak álmélkodott – „A Buga Jakab segített nekem!” Szabó Gyula később a Robog az úthenger című tévéfilm-sorozatban is emlékezetes alakítást nyújtott, ahol Józsi szerepében talán még nagyobb szeretetet váltott ki a közönségből.
Szabó Gyula hangját szinte minden magyar ember felismeri:
- ő volt Columbo felügyelő (Peter Falk) magyar hangja,
- a Magyar népmesék mesemondója,
- Dr. Bubó, Frakk, Vuk apja,
- sőt a Dallas című sorozatban is ő kölcsönözte hangját Clayton Farlow-nak.
Narrációival, szinkronszerepeivel generációk gyermekkorát határozta meg.
Szabó Gyula életének utolsó éveiben egészségügyi problémákkal küzdött: 2008-ban kisebb agyvérzést kapott, 2009-ben agyhártyagyulladással kezelték. Bár felépült, 2014. április 4-én elhunyt. A Farkasréti temető színészparcellájában helyezték örök nyugalomra.
Szabó Gyula személyében a magyar színház- és filmművészet egyik legjellegzetesebb hangját és egyik legközvetlenebb, legszerethetőbb színészét veszítette el. Bár nagy drámai szerepeket ritkábban kapott, népi hősei, szinkronmunkái és legendás tévészerepei örökre beégtek a közönség emlékezetébe. Az ő hangján mesélnek a magyar népmesék, és az ő alakításain keresztül él tovább a klasszikus magyar színjátszás egy szelete.