Güneştekin 1966-ban született a Törökország délkeleti részén található városban, Batman-ban. Egy ideig az isztambuli Mimar Sinan egyetem hallgatója volt, később azonban autodidakta művészként képezte tovább magát. Ennek köszönhetően viszonylag gyorsan kifejlődött sajátos művészi stílusa, melynek gyökerei az anatóliai és mezopotámiai kulturális és történelmi örökségben keresendők.

A Válasz és folytatás című kiállítás Ahmet Güneştekin műveinek segítségével szokatlan irányból közelít Victor Vasarely örökségéhez; „keleti szemmel” vizsgálja meg, s így egészen új megvilágításba helyezi az op-artot. Másrészt azzal, hogy mindkét művész munkáiból bő válogatást nyújt, a tárlat kommunikációs csatornát hoz létre Vasarely és Güneştekin művészete között.

Az op-art mindkét művésznél olyan kifejezési formaként jelenik meg, amely kijelöli a határvonalat az ipari technológia és a művészet között. Güneştekin munkáiba ezen kívül a keleti népi kézművesség hagyománya is beleszövődik: a hímzés, textilművesség, szőnyegszövés és patchwork készítés, vagy a kerámia. Legújabb, Kütahyában, készült kerámiáinál már nem a hagyományos op-art formákat használja; új irányba mozdul, amely kifejezi a Kütahya-kerámiák történelmi jelentősége iránti elismerését is.

Kemal Orta művészettörténész, az ankarai Güler Sanat művészeti vezetője szerint Güneştekin izgalmas utazásra hív: lehetőséget ad nézőinek arra, hogy az optikai illúziók transzformációján és evolúcióján keresztül más szemmel, egy kortárs keleti képzőművész lencséjén keresztül vizsgáljuk meg az op-artot, lehetőséget kapva így arra, hogy új területeket fedezzünk fel. Az op-art azonban nem elérendő cél, mint inkább eszköz művészeti eszköztárának bővítéséhez, a technika használatával egyedi szemléletmódot hozott létre. Ezek az alkotások mind arra ösztönzik az olvasót, hogy elképzeljék a mögöttük megbúvó történeteket.

„Fantasztikusan mívesek, aprólékosan precízek a festményei. Brokát szőttesre emlékeztető felületek apró barázdái hol szabályos rendben, párhuzamos sávokkal alkotnak mezőt, hol pedig expresszíven kavargó örvénylő felületek. Hatalmas méretük – s ez Vasarely nagyméretű gobelin szőnyegeire is igaz – szinte bevonja a nézőt a műbe. Sokszor elrejti az organikus formát, madarat, emberi alakokat a nagyon közeli tónuskülönbséggel megfestett, karcolt faktúrákban. Igazi kihívás a néző számára a megtalálásuk, felfedezésük.” – fogalmaz Sárkány József művészettörténész, a JPM osztályvezető főmuzeológusa esszéjében.

A művész gazdag és szerteágazó témavilágából ez a kiállítás a spiritualitás koncepcióján belül a szerelem jelenségét helyezi előtérbe, miközben kérdéseket tesz fel magáról az alkotás és létezés fogalmáról is. A műalkotások kohéziója és egymás mellé helyezése két fontos altémát jelöl ki: az istenség és az emberiség kérdéseit, feltárva ezzel a monoteista vallások, az ókori görög mitológia és az anatóliai-mezopotámiai legendák elemeit.

A bemutatott alkotások mind 2013 és 2018 között készültek. A kiállítás 2018. november 16. és 2019. február 1. között látogatható keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.