Legújabb tartalom
- Villámcsapottak – Kincses Réka új darabja a véletlen és a sors kérdéséről
- PLAVE a Gocheok Sky Dome-ban – újabb mérföldkő a virtuális idolok történetében
- Féltem, amíg éltem – Szacsvay László őszinte vallomása életéről
- Szabadság és lázadás: a CORTIS LA utcáin mutatta meg debütálásának szellemét
- Nagy korkülönbség a K-drámákban – Romantika vagy vörös zászló?
- Országtorta, újkenyér és két ikonikus film a Bikás parkban
- ALLDAY PROJECT sikere: új korszak kezdődik a vegyes K-pop csoportok számára?
- Gurulj be a nyárba – jön a harmadik budapesti zenés Ride és piknik!
- I.M ideiglenesen visszavonul – MONSTA X tag hátfájdalmai miatt tart szünetet
- Apáca Show: Zárdában a disco!
Kulcsszavak
Villámcsapottak – Kincses Réka új darabja a véletlen és a sors kérdéséről

Villámcsapottak – Kincses Réka új darabja a véletlen és a sors kérdéséről
A Nagyváradi Szigligeti Színház és a Szentendrei Teátrum új koprodukciója, Kincses Réka Villámcsapottak című darabja a véletlen és a sors kapcsolatát vizsgálja. A Berlinben élő rendező saját élményei, dokumentumok és színészi improvizációk alapján építette fel az előadás történeteit, amelyekben komikus és tragikus sorsfordulatok egyaránt helyet kapnak.
Szabadtéri installáció idézi meg Moholy-Nagy László munkásságát

A 125 éve született Moholy-Nagy Lászlónak (1895-1946), a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotójának munkásságát, fotográfiai, művészetelméleti látásmódját idézi meg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szabadtéri installációja, amely október 25-ig tekinthető meg Budapesten, az Erzsébet téren, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál egyik programjaként.
Kiállítótérré átalakított szállítmányozási konténerekben ismerkedhetnek meg az érdeklődők Moholy-Nagy egyedülálló életművével - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.
Az installációk szerkezetét, a tárlat és a tér grafikai megoldásait a Bauhaus világa ihlette. A belső tér kialakításának koncepcióját Moholy-Nagy az "új látást" fókuszba helyező, a fény alaptermészetét kutató munkái határozzák meg. Egy térbe függesztett, színes plexiformákból álló, megvilágított mobilszerkezet izgalmas lehetőséget kínál a fény-árnyék játékának fotózására.
A tájékoztató idézi Csizek Gabriella kurátort, aki szerint Moholy-Nagy László felszabadította a fényképezést a festészetet utánzó ábrázolástól, és aktívan kereste a csak erre a médiumra jellemző kifejezési formákat, lehetőségeket. A valóságnak a fotográfiai képalkotás számára megmutatkozó összefüggéseit örökítette meg fényképein és kísérleti filmjeiben. Élete során többször kellett más országban folytatnia és újrakezdenie alkotótevékenységét, mégis töretlen optimizmussal hitt abban, hogy ha a művészet mindenki számára elérhető és közösen gyakorolható tevékenység, akkor annak hatásaként a világ is jobbá válik - mondta a kurátor.
A tájékoztató idézi Walter Gropius(1883-1969) gondolatait is. A világhírű német építész Moholy-Nagyot meghívta tanítani a Bauhausba, az újító szellemű művészeti iskolába. Gropius szerint a magyar alkotót belső hajtóerő irányította a művészi tervezés sokféle területére: foglalkozott tipográfiával, plakátművészettel, fotóművészettel, filmmel, színházzal. Alkotómunkájának célja az volt, hogy mozgó látomások kutatásával megtalálja a tér új eszméjét. A hagyományos módszerektől teljesen mentesen, a tudós kíváncsiságával fogott mindig új kísérletekbe - jellemezte.
(MTI)
(Fotó: Capa Központ)