A 61 éves Fösvény József nyugdíjas tűzoltó, de mint elárulja, ácsnak tanult, asztalos akart lenni. Mindig is szerette a fát, már az általános iskolában díszbotot faragott, és ma is büszke rá, hogy ötöst kapott érte. Az első makett 1969-ben készült el, a katonaságnál: ez volt a mintegy fél méter magas Eiffel torony.
Úgy fogalmaz, hogy "akkor csöppent bele a babramunkába".
- A csöppnyi épületek, szerkezetek megalkotása üveglapon kezdődik. Alatta ott van az alaprajz, végül a már összeragasztott aljzatot vékony, erős cérnával kell lehúzni a lapról - magyarázza a folyamatot, hozzáfűzve: sose dőlt még szét, amit megalkotott, rá lehet állni, olyan stabil.
Ám igaz az is, hogy hibázni sem igen lehet. A Technokolt tartja az egyedül bevált ragasztónak, az egy-két percig még engedi a mozgatást az illesztéseknél. Viszont ami egyszer elcsúszik, az már úgy is marad. Erre egyébként még példát is tud mutatni a makettkészítő, igaz, csak egyet.
Mielőtt a gyufáért nyúlna, a maketteket kartonból is elkészíti. A bíbelődés aztán csipeszekkel folytatódik, de készített már kést is erre a célra a tari mester, aki üzletet végképp nem akar csinálni a modellekkel. Azt mondja: a több tucatnyi modellből annyi hiányzik, amennyit elajándékozott. - Amikor az első munkát, az Eiffel tornyot vittem haza vonattal Algyőről, útközben harmincan is megvették volna az alkotást, de azt sem adtam el, mint ahogy a sok-sok év alatt egyet sem - meséli.
Példákkal ecseteli, hogy mennyire aprómunka a makettkészítés: az udvarháznak csupán a feljáróját készítette egy napig, a szombathelyi falumúzeumban lévő harangláb 2100 darab gyufából áll, a pásztói családi ház 8 ezerből. És persze a mérget le kell vágni a gyufaszálról felhasználás előtt.
Nyáron pihennek az eszközök
Szinte mentegetőzve számol be arról, hogy egy ideje áttért a gyufáról a hurkapálcikára, "hogy hamarabb célba érjen". Az ugyanis hosszabb, és jobban takar. Meg is kérdezi: van olyan szép, mint a gyufa, nem?
Munkái között ott van a recski emlékmű, a székelykapu, a vízimalom, a vadászles, a szélmalom, a leningrádi tévétorony, amelyet egy Szovjetunióban tett jutalomkiránduláson pillantott meg.
Rengeteg elképzelés motoszkál még a fejében. Mint felfedi, az óriáskerék és az Erzsébet-híd makettjét még mindenképpen elkészíti, és már folyamatban van az egykori tari Százados udvar a gazdasági épületekkel, a cselédszállásokkal, kovácsműhellyel, lóistállóval és a magtárral.
Amikor a makettekkel foglalkozik, megszűnik a világ, akkor beszélhetnek hozzá, mondhatnak neki bármit, egyik fülén be, a másikon ki. De rögtön hozzáteszi: ez téli munka. Nyáron pihennek az eszközök, a mester pedig az erdőt járja, mert az erdő a mindene. A makettek majd ősz végén kerülnek elő újra, amikor beszorul az ember a házba.
Fösvény Józsefnek öt unokája van, közülük a 10 éves Annát érdekli a makettkészítés. A jó kézügyességű kislány egyelőre papírral próbálkozik, nagyapja pedig benne látja a jövőt, a többi unokát "a számítógép meg a számítógép érdekli".
A tari makettkészítő eddig négy kiállításon mutatta be munkáit saját falujában és a szomszédos Pásztón. Néha elkeseredik, mert úgy érzi, hogy vannak, akik nem tartják sokra, amit csinál. Ilyenkor az segít, ha előveszi a tari kiállítás vendégkönyvét, és újra elolvassa a szívmelengető, elismerő beírásokat.
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
Magazin 
Több ez, mint hobbi: ez szenvedély! - mondja Fösvény József, a Nógrád megyei Taron élő makettkészítő, aki megszámlálhatatlan darabnyi gyufaszálat használt már fel, hogy elkészítse többek között az Eiffel torony, a Lőrinc udvarház vagy a világörökségi Hollókő templomának kicsinyített mását.
Legyen Ön az első hozzászóló
