Kultúr Kalandor - Színház - Koncert - Kiállítás - Irodalom

Milyen kötődése van a színészválogatotthoz illetve Bubik Istvánhoz?

Már az első emlékkupa alkalmával is itt voltam és felléptem. Bubik Istvánnal rengeteget játszottam együtt, a Várszínház tagjai voltunk mind a ketten Sokat jártunk a társulattal külföldre is és ez azért volt jó, mert külföldön egy társulat sokkal jobban összerázódik. Ez is adott lehetőséget arra, hogy Bubik Pistát jobban megismerjem. Régebben azért a társulati tagok sokkal jobban összetartottak, manapság mindenki mindenhova rohangál, kevesebbet foglalkoznak egymással. Bubik Pistával én nemcsak kollegiális, de baráti kapcsolatban is voltam. Nem volt kérdés, hogy már az első alkalommal jövök és énekelek ő érte, és azóta ez folyamatosan megy, hál’ Istennek mindig el tudok jönni.

A tavalyi év folyamán jelent meg lemeze a művésznőnek, vannak még további tervek?

Igen a tavaly jelent meg a Latin érintés című lemez, a napokban került a boltokba a Végtelen érintés című lemez. Ez már tulajdonképpen egy sorozatnak mondható és reméljük, hogy lesz folytatása is. Minden hónap első szerdáján, van egy beszélgetős műsorom a nyugati téri Alexandra könyvesházban, a Pódium színpadon. Ide az élet minden területérő hívok érdekes embereket, akikről úgy gondolom, hogy sokat tettek a hazáért. Ennek a műsornak a címe Emberi Érintés. De elég sokat játszom színházban is, tagja vagyok az Operettszínháznak, a Játékszínben is játszom. A zene is fontos szerepet kap mostanában, a Latin Érintés című albumomnak úgy tűnik kellett egy év, hogy elinduljon, ismertté váljon, most szervezünk ehhez egy koncertsorozatot.

Most már van is erre idő, a lányai felnőttek, milyen színésznők anyukájának lenni?

Most már nagyon izgalmas, de amikor kitalálták, nagyon meg voltam ijedve, hiszen tudom, hogy milyen nehéz pálya a színészet. A főiskolán végigkísértem őket és úgy gondolom eléggé ügyesek. Jó szerződést és jó szerepeket is kaptak.

Nem, igazából nem. Főként a nagyobbik nem nagyon akarta, hogy bejárjak a próbákra, korán le akart szakadni, nem akarta, hogy a mi farvizeinken jusson előre. A lemezeimen is közreműködnek, énekelnek rajta, de ehhez is nagyon kellett győzködni őket, szeretnék az egzisztenciájukat saját maguk felépíteni, de én szeretném, ha élnének ezekkel a lehetőségekkel, amiket én tudok teremteni nekik azért, hogy előrébb jussanak.

Nincsen a családban rivalizálás?

Egyáltalán nincs. Nagyon segítik egymást. Én meg nagyon büszke vagyok. Egyszer egy idősebb úr megkérdezte tőlem, hogy nem vagyok-e féltékeny a lányaimra. Nem is értettem a kérdést. Állítólag, ha egy anya elkezd öregedni, akkor jön ez elő erősen. Engem tulajdonképpen nem érdekel a korom, mert utánam ott vannak hárman, a gyönyörű lányaim, így már nem foglalkozik az ember magával annyira. De azért megteszem, amit lehet, hetente háromszor tornázom, de kozmetikushoz, fodrászhoz nem szoktam járni.

 

Igen, köszönöm!

Jó ezt hallani! Köszönjük az interjút!